Sziasztok!
Elérkezett az a bizonyos +16-as rész, amiről beszéltem.
Ha nincs kedvetek hozzá nyugodtan kihagyhatjátok, enélkül is
érteni fogjátok a történetet, bár én nagyon szeretném, ha elolvasnátok.
Még sohasem írtam ilyet, ezért most különösen fontos a véleményetek.
Köszönjük a rendszeres olvasókat, a pipákat, a kommenteket!
Szeretünk titeket! Jó olvasást!
Puszi,
Evelyne és Lissa
Éreztem, hogy odafent nem csak átöltözni fogunk... Vagyis reméltem. A gondolattól is felforrósodott az egész testem, vágy lüktetett bennem mélyen, az pedig nem túl sokat segített, hogy míg az emeletre mentünk Niall formás hátsóját bámulhattam. Ő nem szólt semmit, ráadásul az arcát sem láthattam. Vajon az ő fejében is hasonló dolgok járnak? Pizsamában kócos hajjal nem lehettem valami szexi, arra gondoltam, bár csak valami jobb ruhában hajtottam volna álomra a fejem.
Ő lépett be elsőként a sötét szobába nyitva hagyva nekem az ajtót. Becsuktam magam mögött, Niall felkapcsolt egy lámpát, de még így is félhomály volt. Rám nézett, az arcán rossz fiús mosoly, a szeme pedig ismerősen csillogott. Tudtam mit akar, az egész testem reagált már csak a nézésre is, és az ajakamba kellett harapnom, nehogy valamilyen hangot adjak ki. A mosolya még szélesebb lett, odajött hozzám, kezeit a derekam köré fonta. Először azt hittem meg akar csókolni, de csak a fülembe suttogott végül:
-Előbb még szeretnék valamit. - aprót bólintottam.
Mindegy milyen őrültséget akart volna, abban a pillanatban bármire hajlandó voltam. A telefonjáért ment, majd átkarolt engem, videózni kezdett:
-Azt hiszem együtt vagyunk. - adott egy puszit az arcomra.
A szám is tátva maradt, fogalmam sem volt, mi a célja.
-Ezt most felteszem a netre. Nem érdekel, ha megtudják.
-De... - kezdtem bele, de ekkor ő a mutatóujját a számra tette.
-Semmi de, a rajongóim meg fogják érteni. Nem akarom, hogy a pletykák alapján ítéljenek meg. Úgy érzem, hogy elég régóta vagyunk együtt, hogy megmutassalak téged. Ha látják, hogy boldog vagy velem, majd megértik. És most... - azzal az ajkait az enyémre tapasztotta.
A csókja finom volt, de szenvedélyes, már nem volt kétségem afelől, hogy akar. Kócosan. Pizsamában.
Az egyik kezemmel a hajába túrtam, a másikat a nyaka köré fontam, gyorsabb tempót diktálva. Hangtalanul kommunikáltuk a csókon keresztül, egyre gyorsabbak és vadabbak lettünk. A mozdulataimat már nem teljesen én irányítottam, hanem sokkal inkább a sötét vágy, Niall volt az én levegőm.
A lábaim a csípője köré tekeredtek, a fenekemnél fogva tartott. Tompa puffanással érkeztünk az ágyra, csak ekkor váltak el az ajkaink.
-Milyen mohó valaki. - láttam az örömöt a szemében.
-Már régen vártam erre. - a hangom suttogásnak hatott, amit mondtam nem volt hazugság.
Mielőtt ismertem is fantáziálgattam róla, de hozzá érni, érezni őt minden képzeletet felül múlt.
-Örömmel hallom. - ismét az ajkaimhoz kapott, ő volt felül.
Nem időzött ez sokáig rajtuk, csak egy rövid csókot adott, aztán lejjebb ment. Ajkai a nyakamat súrolták, lassan elérkezve ahhoz a ponthoz, ahol kiszívta a nyakam. Itt elidőzött, furcsán jól esően szívogatta , akaratlanul is felnyögtem. Végül folytatta az útját a nyakamon, a kulcscsontomig, az ajkaival bejárva minden egyes centimétert. Minden mozdulat egyre jobban fokozta bennem a bizsergést, és volt egy olyan érzésem, hogy ezt ő is pontosan tudja. A melleimmel folytatta, kényeztetett, kínzott, a gerincem ívben megfeszült. Annyira intenzív volt már akkor minden, hogy úgy éreztem csak érzésből, hangokból állok, és a világ megszűnik lassan körülöttem. Nem hittem, hogy ennél is jobb lehet, de ő egyre csak rácáfolt mindenre.
A kezemmel a lepedőbe kapaszkodtam, szükségem volt egy horgonyra, valamire, ami a valósághoz köt. Minden egyes porcikám remegett, mikor a combom belső részét kezdte el csókolgatni, harapdálni.
-Látom már készen állsz. - morogta elégedetten.
Kisebb sikoly hagyta el a számat, mikor megéreztem a nyelvét magamban. Azelőtt soha nem tett velem senki ilyet, mégsem éreztem úgy magam, hogy szégyellnem kellene. Elmerültem az érzésben, Niall ebben is nagyon tehetséges volt. Közel álltam ahhoz, hogy elmenjek, mikor feljött, és megcsókolt. Megéreztem a saját ízem, de próbáltam Niall-re koncentrálni, szomjaztam a csókjára. A kezünket egymásba fontuk, együtt hullámzott a testünk. Lubickoltam az eufória közeli érzésben, mikor Niall a kezemet a boxere széléhez vezérelte. Ő ügyesen kihámozott ugyan mindenből, de Niall-en még rajtamaradt a zavaró darab. Türelmetlenül hámoztam ki belőle, a kezemet pedig a dagadó férfiasságár helyezte. Kicsit meglepődtem a méretein, de ez csak egy pillanatig tartott, mert utána megint irányítani kezdett. Fel le mozgatta a kezem, azonnal rájöttem mit akar. Türelmetlenségemnek megfelelően azonnal gyors tempót diktáltam, amit ő egy hangos nyögéssel jutalmazott. Csókoltam, simogattam őt, rávettem magam, hogy kinyissam a szemem. Az arca gyönyörű volt, meg mertem volna esküdni rá, hogy egy bukott angyal van felettem. Emberi mivoltára csupán a homlokán csillogó veríték emlékeztetett, tudtam, mindketten izzadunk. Nemsokára ő is kinyitotta a szemét, tekintetünk egymásba fonódott. Többet láttam a tekintetében vágynál, ott volt a szeretet, az aggodalom, nem volt kétségem az iránt, hogy amit teszünk helyes.
Levette a kezem, majd lassan belém csusszant. Hagyott egy kis időt, hogy szokjam az érzést, lassan mozgott bennem. Hamar átvette a fájdalom helyét az édes, boldog érzés, és már én is rásegítettem a tempóra.
A nevét nyögdécseltem először halkan, aztán egyre hangosabban, a testünk ugyanarra a szédítő ritmusra járt. Tudtam, hogy akárki meghallhat, de mégsem érdekelt.
-Ne csukd be a szemed. - nyögte, mikor már mindketten vészesen közel voltunk.
Láttam, ahogy elmélyül a kék a szemében, az ajka lassan szétnyílik, és abban a pillanatban sikítva mondtam a nevét. Még utána is lihegtük mind a ketten. Akkor vettem csak észre, hogy még mindig egymás kezét fogjuk, mikor már rendesen tudtam levegőt venni.
-Ez csodálatos volt. - bújtam a mellkasához.
-Örömmel hallom, hogy nem csak én élveztem. - puszilta meg a homlokom, hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Szeretlek Niall James Horan. - motyogtam.
-Én is nagyon szeretlek Sofie Mack, és mindig vigyázni fogok rád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése